Egységes Pedagógiai Szakszolgálat MEZŐFALVA
mfszakszolgalat@gmail.com

Keresés a honlapon



BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció




GMP : A beszédészlelés és beszédmegértés diagnosztikája és terápiája óvodás- és kisiskoláskorban

A GMP-diagnosztika célja

 

A beszédészlelési elmaradás vagy zavar helyének, típusának és mértékének felderítése, és ezek alapján a terápia meghatározása. A standardizált diagnosztikai eljárással jól megállapítható, hogy a magyar gyermek anyanyelv-elsajátítási folyamata a beszédészlelés/megértés szempontjából életkorának megfelelően működik, ép fejlődésű, elmaradott, illetve zavart-e.

A beszélő, de legalább valamennyire együttműködni képes gyermek vizsgálatára kialakított eljárás 3 éves kortól 12-13 éves korig használható. A megkésett, akadályozott beszédfejlődésű, illetve az autisztikus gyerekek beszédfeldolgozási folyamata is vizsgálható vele.

A diagnosztika alapján meghatározzuk a terápiát, kijelöljük a feladatokat. Ezeket a gyakorlatokat nem csak a terapeuta, hanem a szülő is végeztetheti a gyerekkel.

A GMP-diagnosztika a relatív rövidsége ellenére a teljes beszédpercepciós folyamatot vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek az anyanyelv hangzó és írott formájának elsajátításához szükséges.

Amíg a gyermek beszédprodukciójában jelentkező hibák (beszédhibák) jól észrevehetőek, addig a beszédészlelésben vagy a beszédmegértésben vagy mindkettőben meglévő problémák sokáig nem derülnek ki. Ha a gyermek értelmes, és különféle módon kompenzálja a beszédészlelési, -értési zavarát, a problémák a szülők és a környezet elől is rejtve maradnak, és súlyosbodhatnak.

A gyermek beszédelsajátítása során szoros kapcsolatban fejlődik az artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis biztosítja, hogy a gyermek képes legyen anyanyelve beszédhangjait, hangkapcsolatait, szavait hibátlanul kiejteni. A percepciós bázis lehetővé teszi, hogy a gyermek képessé váljon a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak, mondatok megértésére.

Az elhangzó beszéd feldolgozásának folyamata három nagy területre osztható:

  • Hallás.
  • Beszédészlelés.
  • Beszédmegértés – és az ehhez tartozó legmagasabb szint – az értelmezés szintje.

1. Hallás

Akusztikai ingerek feldolgozása és azonosítása. Az ép hallás szükséges, de nem elégséges feltétele a beszéd feldolgozásának. Jeleket észlelünk, de nem dolgozzuk fel.

2. Beszédészlelés

A beszédészlelés beszéd-hangok, hangkapcsolatok, hangsorok, pontos felismerése és azonosítása és az elhangzásnak megfelelő megismétlése. A jelentésnek még nincs szerepe!

A beszédészlelés funkciói:

  • Artikulációs mozgások elsajátítása.
  • Hangsorok, szavak felismerése.
  • Szókincs növelése, új szavak tanulásának képessége.
  • Olvasástechnika, írás, helyesírás.
  • Idegen nyelv tanulásának alapja.

3. Beszédmegértés:

Ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorok jelentésének, tartalmának megértése.
A beszédmegértés funkciói:

  • Elhangzottak megértése.
  • Olvasottak megértése.
  • Összefüggések felismerése, tanulságok levonása, következtetések.

A diagnosztika során, az ezeken a területeken lejátszódó folyamatok működését vizsgáljuk.

Észlelési zavarok előfordulása:

  • Minden életkorban előfordulhat, ha nem ismerik fel, és nem fejlesztik.
  • Évek óta növekvő tendenciát mutat (Ép halló, ép értelmű emberek 60-65%-át érinti.)
  • Nehezen vehető észre, különösen a jó képességű gyerekeknél, akik kompenzációs stratégiákkal élnek. Pl. jó logikai készséggel kitalálják az elhangzottak jelentését.

Észlelési zavarra utaló jelek

  • Interakcióban: reakcióhiány, téves reakció, gyakori visszakérdezés, figyelmetlenség, túlzott játékosság, viselkedési zavar.
  • Anyanyelv elsajátításában: megkésett ill. lassú beszédfejlődés, beszédhiba.
  • Tanulás folyamatában: olvasás, írás, helyesírás tanulásának nehézsége, nehéz memoritertanulás.

Az írás, helyesírás és a beszédészlelés kapcsolata

Négy helyesírási alapelvünk van. A kiejtés szerinti, a szóelemző, az egyszerűsítő és a hagyomány elve. Íráskor ezek az elvek folyamatosan jelen vannak, de nem egyenlő arányban.

  • 70%-ban a kiejtés elve  ---  Beszédészlelésen alapszik
  • 8,5%-ban a szóelemzés elve  ---  Beszédészlelésen alapszik
  • 18,6%-ban a hagyomány elve (ly, nagybetűk, stb.)  ---  Ezt tanulni kell, és ez általában megy is.

Tehát a gyerekek nagy részének nem a helyesírással van gondja, hanem az írással, mert nem jól észlelik a hallottakat.

A vizsgálat menete:

GMP-1: A hallás vizsgálata a G-O-H hallásvizsgálóval. Ép hallás esetén a teszt lehetőséget nyújt a globális észlelés megítélésére.
GMP-2: Mondatazonosítás zajban
GMP-3: Szóazonosítás zajban
GMP-4: Szűrt mondatok azonosítása
GMP-5: Gyorsított mondatok
GMP-6: Természetes mondatok azonosítása
GMP-7: A vizuális észlelés vizsgálata
GMP-8: A rövid idejű verbális memória vizsgálata
GMP-9: A rövid idejű vizuális memória vizsgálata
GMP-10: A szeriális észlelés vizsgálata GMP-11: Szókincsaktivizálás
GMP-12: A szövegértés vizsgálata
GMP-13: A kézdominancia vizsgálata
GMP-14: A beszédritmus észlelésének vizsgálata
GMP-15: A centrális (szintetizálási) működés vizsgálata
GMP-16: A mondatértés vizsgálata
GMP-17: A beszédhang-differenciálás vizsgálata
GMP-18: A transzformális észlelés vizsgálata
GMP-19: A lateralizáció vizsgálata
GMP-20: Megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek vizsgálata

Gyakorlatok:

A diagnosztika eredményei alapján a következő fő területek köré szerveződhet a fejlesztés:

  •  a beszédészlelés fejlesztése
  •  a beszédmegértés fejlesztése
  •  az íráskészség javítása
  •  az olvasásértés fejlesztése

Kidolgozott terápiás terv a fenti területekre Gósy Mária 2 kiadványában megtalálható: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak/iskolásoknak

Indikáció:

Az életkornak nem megfelelő beszédészlelés és beszédmegértés működése állhat a hátterében a következő esetekben.

  • tanulási nehézség                      
  • olvasási nehézség, dyslexia
  • helyesírási problémák
  • magatartási problémák              
  • figyelemzavar
  • irányíthatatlannak tűnő viselkedés
  • viselkedési zavar
  • megkésett beszédfejlődés
  • akadályozott beszédfejlődés

A terápia időtartama, gyakorisága:

A játékos gyakorlatokat általában heti rendszerességgel, a fejlesztendő területtől függően naponta, kétnaponta, illetve hetente kell végezni, legalább 6 hónapon keresztül. Kontrollvizsgálatot 6 hónap elteltével szabad elvégezni. A fejlesztés időtartama az elmaradás, illetve zavar mértékétől függően fél évtől 3 évig is terjedhet.

A gyakorlatokat otthon végzi egy felnőtt családtag, illetve iskolában pedagógus a vizsgálatot elvégző és terápiás tervet készítő koordináló szakember irányítása segíségével.

A vizsgálatot végző, terápiát tervező és koordináló szakember kritériuma:

A terápiát kizárólag GMP diagnosztika tanfolyamot végzett szakember vezetheti 

 



Mezőfalva, József nádor u. 13.

Honlapkészítés